Az ősz a komposztálás aranyszezonja. A lehulló falevelek, az elszáradt növényi maradványok, a veteményesből kikerülő tövek — mind értékes nyersanyag, amiből a legjobb talajjavító készül. Sokan sajnos elégetik a leveleket, vagy zsákba gyűjtik és kihordják. Ez az egyik legnagyobb kertészeti pazarlás, mert a kert saját tápanyagát viszik ki a kapun.
A falevelek hasznosítása – ne égesd, komposztáld!
Lombkomposzt – a lassú, de értékes folyamat
A falevelekből készülő komposzt — a lombkomposzt vagy „leaf mould” — az egyik legjobb talajjavító anyag. Igaz, lassabban bomlik le, mint a zöld növényi anyag (egy-két év is kell hozzá), de az eredmény egy rendkívül finom, morzsalékos, kertföldszerű anyag, ami csodákat tesz a talaj szerkezetével.
Ehhez nem kell komposztáló: elég egy külön drótketrec vagy néhány kilyuggatott zsák, benne a nedves levéllel. A lomb ugyanis nem melegszik be úgy, mint a rendes komposzt — más folyamat, ezért jobb, ha külön áll.
Két levéllel bánj óvatosan: a dió levele lassabban bomlik és növekedésgátló anyagot tartalmaz — érdemes külön, hosszabban érlelni. A beteg lomb (varasodásos alma, moníliás csonthéjas) pedig ne kerüljön a komposztba, mert a kórokozót visszaviszed a kertbe.
Őszi vetési és ültetési naptár
Hat oldal, öt téma: mit vess, mit ültess és mit tegyél a talajjal szeptembertől november közepéig. Nyomtatható, kipipálható.
Kérem a naptártA tökéletes komposzt titka
A jó komposzt nem véletlen — ha ismered az alapszabályokat, szinte magától megcsinálódik. A legfontosabb az egyensúly a barna (szén-dús) és a zöld (nitrogén-dús) anyagok között.
- Arány: nagyjából két-három rész barna egy rész zöldhöz, térfogatra. Ha büdös és nyálkás, túl sok a zöld; ha nem történik semmi, túl sok a barna.
- Rétegezz, ne dobálj. Egy réteg levél, egy réteg konyhai vagy zöld hulladék — így nem tömörödik össze.
- Nedvesség: annyi, mint egy kicsavart szivacs. A száraz komposzt megáll, a vizes megbüdösödik.
- Méret számít. Egy köbméter körüli halom már be tud melegedni; a kicsi kupac csak lassan érik.
- Átforgatás: nem kötelező, de gyorsít. Ősszel-télen elég egyszer.
- Aprítás gyorsít. A leveleken áthajtott fűnyíró felezi az érési időt.
Mit tegyél komposztba, és mit ne?
- Igen: falevél, lenyírt fű (vékonyan rétegezve), konyhai zöldséghulladék, kávézacc, tojáshéj, papír és karton (apróra tépve), elvirágzott növények — ha nem betegek.
- Nem: beteg növény (lisztharmatos, moníliás), hús, hal, tejtermék, olaj, kutya- és macskaürülék, valamint a magot érlelt gyom.
A magot érlelt gyom azért kivétel, mert a kerti komposzt ritkán melegszik fel annyira, hogy a magok elpusztuljanak — jövőre te gyomlálod ki őket az ágyásból.
Őszi mulcsolás a meglévő ágyásokra
Ha nincs komposztod, de faleveled van, mulcsként is kitűnően használhatod. Teríts 10–15 centi vastagon a növények köré: védi a talajt a fagy ellen, télen lassan lebomlik, tavasszal pedig tápanyagot ad. A legjobb, ha összezúzva teríted ki — a fűnyíróval áthajtott levél sokkal gyorsabban bomlik.
Ugyanez az elv működik nyáron a levágott fűvel is, csak ott vékonyabban.
Amit még ősszel érdemes
- A kész komposztot szórd ki az ágyásokra, és hagyd a felszínen. Nem kell beásni — a giliszták télen behordják.
- A felszabaduló ágyásba zöldtrágya jöhet, ha nem tervezel oda korai vetést.
- A halmot takard le télre, hogy a téli eső ne mossa ki belőle a tápanyagot.
- Ne hagyd csupaszon a földet. A takaratlan talaj télen tömörödik és a felszíni élet eltűnik belőle.
A hónapos teendőket az októberi és a novemberi kerti naptárban szedtem össze. Tavasszal ugyanez a munka a másik irányból folytatódik: lásd a tavaszi talajelőkészítést. A szezon közbeni gyors tápanyagpótláshoz pedig ott az ázalék.
